Ételek ...

... amelyek valamiért megragadtak

2009-11-27

Gadget ...



Ha klikkelsz valahova, ott megjelenik egy bogár, amit a béka végül elkap :D

iGoogle-on találtam :D

2009-11-19

Álmodtam ... nem tetszett

Mint egy sötét képregény oldal, látom magam fentrõl, állok az erkélyen. Az épület mint egy felhõkarcoló nyúlik a magasba.
Önmagam vagyok. A harmadik emeletrõl figyelek egy keresztezõdést.
Feltûnik a párom egy nõ társaságában. Sétálnak az utcán s közben nevetgélnek.
A nõ odanyújtja a száját. A párom közel hajol. A nõ szájon csókolja.
A párom felnéz a erkélyre.
Integetek: helló ... igen, itt vagyok ... láttam ...

2009-11-13

Hajnali fejfájás





Hajnalban azon gondolkodtam, milyen profi lenne, ha az ember agymosást tudna végezni magán. Na nem a filmekbõl ismert módon.

Elõször is az ember lecsavarná a fejét a nyakáról, mint egy villanykörtét. Aztán a csap alá tartaná, ahol beleszivárogna a víz. Jól megrázná, aztán meg oda tenné kicsorogni belõle a koszos vizet, ami ugye kimosna belõle minden fájdalmat.

En alkalmaznám...

2009-11-02

izé

Beszélek magamban ...
Nem úgy, mint egy átlagos õrült - gondolom, bár nem igazán tudom, az hogyan csinálja -, hanem megbeszélem magammal a dolgaim.
Egy épp aktuális problémámmal kapcsolatban.
Megfogalmazom. Így senki nem szól közbe, nem kell új információkra reagálni. Kifejtem a gondolatot, az érveket/ellenérveket. Bõvebben meg tudom fogalmazni, tisztán, egyértelmûen. S elkönyvelem, hogy akkor is így kellett volna. Csak akkor nem tudtam vagy nem volt rá lehetõségem, vagy nem voltam olyan állapotban, hogy képes legyek rá.
Nem újkeletû dolog, mindég is így csináltam.
Csak aztán már nincs rá lehetõségem, hogy ezt reprodukáljam annak vagy azzal kapcsolatban, abban a környezetben, ahová szántam.
Megmarad magamnak.
Ezt sokszor az utcán csinálom, s közben úgy megyek végig, mint egy holdkóros: se kép, se hang. Vagy lefekvés után a sötétben, a csendben. Aztán rámszólok, hogy aludni is kellene.
Szerencsére csendben teszem. Gondolatban teljes mondatokat formálok, helyesbítek, intonálok (igen, gondolatban :p), s grimaszolok közben. Mert ugye a mimika is sokat tud mondani. Aztán megint rámszólok, hogy hülye vagyok, hiszen az egésznek semmi értelme, ha utólag nem tudom elõadni. Talán az esetek 15%-ában fordult elõ ennek az ellentettje. Akkor jól jöttek az elõre megformált gondolatok és mondatok.
De asszem ez édes-kevés ahhoz, hogy megérje ...