Honnan tudja a gyümölcsmag, hogy földben van, s kezdhet gyökerezni?
Honnan tudja a kakas mikor kel fel a nap ha felhõs az ég?
2010-04-16
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
egy hétköznapi agy hétköznapi termékei
Témák
Címkék
ajánló
hangulat
vicces
zene
poén
talány
kép
lélek
eledel.html
muzsika
étel
õszinteség
bad mood
recept
attitüd
hétfõ
kétes
ünnep
mese
morbid
optimizmus
unalom
kapcsolat
koncert
pozitív
tél
zavarodott
cartoon
garfield
helyzetjelentes
teszt
Most múlik pontosan
Pom-Pom
Quimby
rajzfilm
tech
ásítás
Az otthontalanság otthona
Creadle of Filth
Jerry
Kontroll
Moonspell
Tom
Turisas
bizalom
csoki
eszköz
gazdasági válság
házasság
háztartás
költözködés
pitipoanca
temetés
1 megjegyzés:
Ma inkább rombolnám a ködös, tavaszi erdei varázslatot, habár, ebben az esetben, a tények sem lelketlen, lemerült elemes távirányítók.
A magvak nem kötelezően a talajban kezdenek el csírázni, ugyanakkor a talaj képes nyújtani a legtöbb, a csírázás elindulásához szükséges körülményt. Ahány faj, szinte annyiféle igény. Azt az időszakot, amikor a mag nem csírázik, csak fekszik ott mint egy megetetett, kielégített férfi, dormanciának nevezik. Ez pár naptól, sok száz évig is tarthat, faja (nem melléknévként) válogatja. És, akkor ugye van ez a pár dolog, ami megszakítja a dormanciát. A legfontosabbaktól, az extra kívánságokig: víz, meleg, fagy, fény, sötétség, sebesedés, tűz, gomba, savak, stb. A lényeg az, hogy a jó melegben a cukorbontó enzimek beinduljanak, szívja meg magát vízzel, pattanjon le róla a vastag maghéj, vagy oldja le valami, vagy tépje le valami, a gátló enzimeket fagyassza meg előzetesen valami, a fotoaktív útvonal kapjon fényt, legyen víz az enzimeknek, vagy gomba a kevés cukrot hordozóknak, sötét a goth-magoknak, ilyenek. Szóval lényegében egy dominó-hatás, a szeretetet nem írtam, azt nehéz kimérni evőkanállal és amúgy is olyan szerencsejáték, pffh.
A kakas pedig arra jó, hogy finom legyen a leves tőle.
Megjegyzés küldése